Dan delczeg anti aging

Em¬ lékezünk most mi is, nem is tehetünk másképp, amikor nemzeti kultúránk múltjáról, a Kárpát-medence kora újkori műveltségé¬ ről cserélünk eszmét, s e témakörben vitatjuk meg az újabb kuta¬ tási eredményeket.

Ha a régi magyarországi szellemi életről s annak európai kontextusáról fejtik ki nézeteiket a szakma képviselői, elkerülhetetlenül szembesülnek Klaniczay Tibor életművével, s az ő tételeivel egyetértve vagy vitázva, azokat alapul véve, avagy továbbgondolva, eszmecseréik középpontjába kell azokat állítani¬ uk.

Verseghy Ferenc drámái

Mivel most ez éppen a szintézisteremtő tudós halálának ke¬ rek évfordulóján történik, a visszatekintés nem csupán szakmai kötelesség, de különlegesen megtisztelő lehetőség is.

A jelen kon¬ ferencia nyitányán elhangzó szavaknak nem is lehet más céljuk, mint hogy inspirálják ezt a kollektív emlékezési folyamatot, meg¬ kíséreljék felidézni s távlatba állítani azt az életművet, amely tudományterületünkön korszakos jelentőségűnek bizonyult, s amely fő vonalaiban jelenleg is irányadó a régi magyar irodalom és művelődés historikusai, a tradíciók feltárói, s a több évszáza¬ dos szövegek mai újraolvasói számára.

Éppen tíz éve érte a fájdalmas és pótolhatatlan veszteség a magyar tudományos életet: A minket most tanácskozásra egybeszólító csengő ugyanaz, amelyikkel ő gyűjtötte egybe a ko­ rai újkor műveltségének szakértőit, tapasztalt kutatókat és fiata­ lokat, egyetemi oktatókat és hallgatókat, textológusokat és bibliotékáriusokat, teológusokat és művelődéstörténészeket, s gyakran a többi rokon tudomány képviselőit is, művészettörténé­ szeket, nyelvészeket, etnográfusokat s az idegen nyelvű filológiák tudósait.

Annak érdekében, hogy az elmúlt korok eszmei és mű­ vészi értékeit feltárják, értelmezzék, a régiséget a jelen alakító tényezői közé iktassák be.

Miként Vitéz János egykori váradi könyvtár­ szobájában, úgy a Ménesi úton is, meg az országszerte működő egyéb szellemi műhelyekben is az interdiszciplinaritás jegyében gyűltek mesterük köré a múlt kutatói, hazaiak és külföldi vendé­ gek egyaránt. A szabad és kreatív gondolatok otthonra találtak ebben a környezetben, s a tudományos közélet perifériájára szo­ rult vagy szorított szakembereknek is teret, feladatot s olykor egzisztenciát is biztosított e kutatócsoport, Schulek Tibor, Botta István, Holl Béla, Bónis György és sokan mások szólhatnának erről, ha még köztünk lehetnének.

Minthogy a hungarológián túl az egész magyar humán tudományos közélet is épült és gyarapo¬ dott Klaniczay Tibor szakmai és szervezői aktivitása által, az ő idő előtti elvesztése feletti gyászunk is közös volt, indokolt tehát, anti aging volt együttesen, ezúttal is a társtudományok képviselőivel együtt tekintsünk vissza az iskolateremtő professzor alakjára és ránk testált életművére.

De vajon mi az, ami most, tíz év múltán is, fontosnak, tanulsá­ gunkra szolgálónak, újonnan is megfontolásra érdemesnek mu­ tatkozik Klaniczay Tibor szellemi örökségéből? Mert párját ritkítóan gazdag örökség az, amit Klaniczay Tibor reánk hagyományozott. Közös veszteségünket panaszló nekrológoknak, az életmű mél¬ tatásának, a tudósra és szakmai példaképre történő baráti, dan delczeg anti aging ványi, munkatársi visszaemlékezéseknek érthető módon eddig sem voltunk híján, a szűkebb tudományos közösség pátosztól idegen¬ kedő korunkban is kifejezésre juttatta érzelmeit, tiszteletét és hᬠláját a tőle tanultakért, a tőle elleshető szakmai és emberi kvali¬ tásokért.

Az ItK négy nekrológgal és egy kutatástörténeti tanulmánnyal adózott egykori főszerkesztője - s bízvást mondható: legaktívabb munkatársa - emlékének, s jellemző az is, hogy mindez éppen az általa inspirált utolsó konferencia anyagával egyazon számban jelent meg, sajnos, ő már nem érhette meg a közköltészetről és kora újkori népi kultúráról tartott tatai ülésszak eredményeinek közreadását.

Még ugyanebben az évben az Irodalomismeret adott közre egy nekrológot s 32 visszaemlékezést, az utóbbiak mind¬ egyike a Mester iránti hála és tisztelet jele, híven tükrözve azt a sokszínűséget, amelyet az ő munkássága és egyénisége jelentett.

Heraldikai szótár

Két évvel később a szűkebb szakma tisztelgését jelentette az a reprezentatív gyűjtőkötet, amely Jankovics József szerkesztésé¬ ben fogta össze a hazai és a külföldi szakembereket s állított mél¬ tó emléket Klaniczay Tibornak 31 tanulmány s a személyi bibli¬ ográfia összeállításával. Mi sem természetesebb, mint hogy szeretett professzorunk ha­ lálának már ötödik évfordulóján, ben is összegyülekezett a szakma: az egykori munkahely, mint a legilletékesebb intézmény szervezte meg ekkor az összejövetelt, amelynek során a Ménesi úton emléktábla és dombormű felavatásával s szakmai előadᬠsokkal hajtottunk fejet emléke előtt s juttattuk kifejezésre, hogy munkásságának továbbra is élő s ösztönző ereje van a régebbi korok kultúrájának kutatói számára.

Osztályán is elhangzik majd róla egy emlékbeszéd. Tisztelt Konferencia!

Kedves Barátaim! Klaniczay Tibor min¬ dig is országos méretekben, a nemzeti kultúra egészében gondol¬ kodott s a szakmai munka szervezésében külön is nagy súlyt he¬ lyezett a Budapesten kívüli szakemberek mozgósítására, a fővᬠroson kívüli felsőoktatási intézmények, egyetemi és főiskolai tanszékek, könyvtárak, múzeumok szellemi erőinek galvanizálᬠsára, a regionális kutatások támogatására. Ezt tekintetbe véve aligha lehet kérdéses, hogy a budapesti emlékülés után kellő mér­ tékben indokolt épp ezen a helyen, az MTA Debreceni Akadémiai Bizottságának székházában felidézni emlékét.

Emlékezhetünk még arra az időre is, amikor a szakma három legnagyobb tekintélye¬ ként a Klaniczay-Tarnai-Bán Dan delczeg anti aging hármast tartottuk számon, s Bán Imre és tanszéke több emlékezetes konferencián volt házi¬ gazdája a Klaniczay vezette kutatócsoport ülésszakainak.

Szerkesztő:Ato 01/Külső hivatkozásokban érintett cikkek

Az el¬ múlt évtizedek debreceni szakmai eseményeiben jelentős részt vállalt Klaniczay Dan delczeg anti aging, máig emlékezetes, amint a nagy huma¬ nista személyiségek kultuszáról szóló előadását tartotta az egye¬ tem zsúfolásig megtöltött XII-es termében, ahol még a dobogó szé¬ lét is körbeülték a hallgatók. S felidéződik előttünk az is, hogy kirándulásaink alkalmával mily érdeklődéssel tekintette meg a környék - például Álmosd - nevezetességeit, de a hortobágyi csár¬ dában lezajló, konferencia utáni jókedvben is a humanistákra jel­ lemző életörömmel vett részt.

Egy alkalommal külön kérése volt, hogy egy debreceni mézeskalácsos műhelyébe kalauzoljuk el, amit azután a tőle megszokott figyelemmel tekintett meg. Kevéssé köz¬ tudott, hogy mennyire szívén viselte a Csokonai-kritikai kiadás munkálatait, erről a tanszéki irattárban fennmaradt levelei tesz¬ nek tanúbizonyságot. Hosszan sorolhatók lennének még a Klani- czayt Debrecenhez fűző emlékek, az ő révén az itteni kutatók szᬠmára biztosított lehetőségek, támogatások, szakmai feladatok, amelyek azonban mindig az országos tervekbe, a nemzeti kultúra kutatásának tágabb szakmai programjába épültek be, csakúgy, mint a szegedi, pécsi és dan delczeg anti aging projektek is.

A regionális és az orszá­ gos szellemi életnek, a hazai kultúrának és a nemzetközi kontex¬ tusnak az egyidejű szem előtt tartása köztudottan tudósi habitu- 18 sának egyik legjellemzőbb vonásaként él a köztudatban, aligha lehet hát kétséges, hogy a tőle reánk hagyományozott szellemi örökség felidézése itt és most indokolt.

Természettudományi és Technológiai Kar

Sokan és sokféleképpen igyekeztek már magyarázatot találni arra a kisugárzó erőre, szellemi energiára, amely Klaniczay Ti¬ borból áradt környezetére, munkatársaira, tanítványaira. Ez a legjobb értelemben vett furor paedagogicus nem tantermekben mutatkozott meg, hanem a szó eredeti értelmében vett kollokviu¬ mokon, egyéni és csoportos beszélgetésekben, tanító és nevelő erejű eszmecserékben.

Ma, az egyetemeken szervezett formában folyó doktori képzés korában úgy látjuk, ő már évtizedekkel ezelőtt megtalálta a célravezető módját annak, miképpen kell és lehet a fiatalabb nemzedékeket a kutatómunkába beavatni, s ezáltal egy tudományág szakmai utánpótlási bázisát biztosítani.

Cannabis \u0026 hemp anti aging cream

Számos összetevőjét kellene e tudósi mentalitásnak felsorol¬ nunk, itt most csak a teljesség igénye nélkül utalhatunk né¬ hányra. Mindenekelőtt azt a kettősséget említjük, amely ritkán mutat¬ kozik egymás mellett, egyazon személyiségben. Szakterületünkön köztudott, hogy a szintézisterem­ tést az ő esetében mikrofilológiai munka hitelesítette: A szerelem költője címmel közreadott átfogó igényű Balassi-tanulmányát például megelőzte híres hozzászólása Balassi és Rimay ver- 19 seinek kritikai kiadásáhozennek révén tudta Eckhardt kiterjedt munkássága után új alapokra helyezni a Maga dan delczeg anti aging írt könyv filológiáját, amely azután egy új Balassi-kép kialakítᬠsához vezetett.

Tudományos Gyűjtemény 1828 (Teljes)

A részletek kuta¬ tása nála sohasem jelentett végcélt, csupán egy állomást a mo¬ nografikus feldolgozás felé vezető úton. Önmagát is több esetben példamutatóan korrigálta, tételeit kiegészítette, árnyalta.

Erre nemcsak a Zrínyi-könyvének első és második kiadása közötti különbség, valamint a monográfia utáni Zrínyi-kutatásai szol¬ gálnak példaként, hanem számos egyéb írása is. A monográfiákat nem zᬠróköveknek, hanem sokkal inkább a kutatás szükséges állomᬠsainak, új távlatokat nyitó utak kiindulópontjának tekintette.

Rag yo g n i é s m u n k á l n i

Klaniczay tudósi habitusának további alapvonásaként említ¬ hető az az empátia, amely őbenne különlegesen nagy mértékben tűnt fel: sokrétű volt ez az átérző, beleérző képessége, adottsága egy másik személyiség vagy éppen egy másfajta kultúrkör és szel¬ lemi horizont megértésére. Ennek jele, hogy munkatársainak és tanítványainak gondolatmenetét mindig pontosan követte, s oly¬ kor azt még logikusabban értelmezte és magyarázta meg, mint a téma részleteiben elmélyedő előadó, az ő hozzászólásai nyomán nemritkán kristályosodtak ki egy-egy konferencia leglényegesebb vitapontjai.

Az egymással vitázó - múltbeli vagy jelenkori - szer­ zők állításainak közös nevezőjét többnyire ő tudta legérzékenyeb¬ ben kitapintani, az olykor igencsak eltérő nézetek képviselőit neki sikerült közös asztal mellé ültetni, ahol termékeny eszmecserévé oldódhattak a szakmát kísérő konfliktusok. Az olykor túlzó vagy kellően meg nem alapozott állításokban is meg tudta lelni a hasz- 20 nosat és értékelendőt, egyensúlyteremtő érzékére ma is nagy szük­ ség lenne, sőt talán nagyobb, dan delczeg anti aging valaha.

A különféle előadások filológiai részleteredményei mögül gyakran az ő szavai nyomán feslettek fel az igazán fontos megállapítások, amelyeket ő illesz­ tett be nagyobb összefüggésrendbe. Ennek a beleérző képességnek a révén tudott saját jelenéből, a számára adatott kor tudományos kérdéseinek és elméleteinek horizontjából a régi századok gondolkodásmódjába, eszmevilágá­ ba mélyedni, s azt a ritkaságszámba menő feladatot megoldani, hogy a honfoglalás korától a középkoron át egészen a felvilágoso¬ dásig autentikusan foglaljon állást szakmai kérdésekben s teremtse meg a dan delczeg anti aging nyolc évszázad irodalom- és művelődéstörténeté¬ ben.

Az ősi magyar epikáról szóló tanulmánya például nemcsak a legrégebbi magyar irodalmi szövegek rekonstruálásában hozott újat, hanem módszertanában, a latin nyelvűség páncélburka alól az elveszett anyanyelvi textus, a feltételezett joculátor-eposz ki- következtetésének filológiai bravúrjai révén is.